Hogyan érdemes eljárni, ha jogi gondunk akadna? Nem olyan könnyű az időzítés azokban az esetekben, amikor jogi problémáink, jogi ügyeink akadnak. Mi a határ, ahol már érdemes felkeresni hatóságot, ügyvédet, közjegyzőt, vagy bírósághoz fordulni? Ebben próbálok segíteni!

Sokan elkövetik azt a hibát, hogy azt hiszik nincs szükségük segítségre. Nyilvánvalóan vannak esetek, amikor valóban könnyen megoldható a probléma egyedül is, és nincs szükség jogi végzettségű szakember segítségére. De ne essünk abba a hibába, hogy nem, vagy túl későn folyamodunk segítségért, holott szükségünk lenne rá. Ahogy keresztanyám szokta mondani, két dolog van az életben, amihez mindenki ért. A foci, és a jog. Nos ez a nagyon találó meglátás sajnos tényleg igaz. Még egy közhellyel élve, akinek ne inge ne vegye magára, azonban több olyan ügyféllel is találkoztam már, aki azt hitte, hogy meg tudja oldani a problémát mert érti, elolvasta a törvényt, semmi gond nem lesz, aztán miután beütött a "krach" akkor jött segítséget kérni, eső után köpönyeg módon. Folytatva a közhelysorozatot!

A helyzet az, hogy az olyan ügyekben, amikben bizonytalanok vagyunk és nagy a tétje, érdemes azonnal ügyvédhez vagy tanácsadóhoz fordulni, mielőtt megtörténik a visszafordíthatatlan baj. Ha egy ügy kimeneteléhez komoly - családi, anyagi, társadalmi stb. - érdekünk fűződik, és nem vagyunk magabiztosak a kérdésben, mindenképp érdemes már az elején tanácsot kérni. Ha elég talpraesettek vagyunk 1-2 konzultációban is megállhat a dolog, tudni fogjuk mit kell tennünk. Ha bizonytalanok vagyunk, megbízatjuk a szakembert aki képvisel és segít bennünket, ilyenkor nekünk csak az információszolgáltatás lesz a feladatunk. Ez nagyon az esettől és a helyzettől függ, de semmiképpen nem éri meg olyan ügyben hazárd játékot játszani, amihez jelentős érdekünk fűződik. Ha érdektelenek vagyunk egy ügy kimenetelében, egyértelműen pénzkidobás a konzultáció. Ez a személyes belátáson múlik, hogy mit szeretnénk elérni. Akkor azonban, ha fontos az eljárás végkimenetele ne várjunk addig amíg megtörténik a baj, hiszen a bekövetkezett eseményeken és cselekményeken már egy kiváló, szakmájában tapasztalt, rafinált jogász sem biztos hogy tud segíteni. 

Na és mikor forduljunk bíróságra? A bírósági eljárás vagy per kezdeményezése és lefolytatása is idő és energiaigényes, nem beszélve arról, hogy nem is a legpénztárcabarátabb megoldás. Első körben mindenképp meg kell próbálni nem jogi úton megoldani a jogvitánkat vagy az ügyeinket - nyilván vannak esetek, amikor ez elkerülhetetlen - és ha így nem sikerül akkor érdemes bírósági eljárást kezdeményezni, előbb semmiképp. Ne felejtsük azonban el a bíróság megfélemlítő szerepét. Sokan rettegnek a bíróságtól - számomra érthetetlen okból - és ezért talán hajlandóak egy jogon kívüli megoldást előnyben részesíteni. Egyezséget egyébként a per során is lehet kötni, csak ezt sokan elfelejtik, sokan pedig nem hajlandóak rá, pedig sok energiát időt és pénzt lehet vele spórolni. Nem utolsó sorban pedig a bíróság által végzéssel jóváhagyott egyezség ugyanolyan mintha születne egy ítélet.

Na de vissza a fő kérdéshez: Bírósági eljárás kezdeményezés. Ehhez is szükségünk lehet jogi képviselőre, de ez nem feltétel a kereset előterjesztéséhez - meghatározott eseteket kivéve, mert kivétel mindig van :D. Itt megint csak azt kell mérlegelnünk, hogy mekkora érdekünk fűződik az eljárás kimeneteléhez. Nem szeretném túlragozni a témát, azt gondolom, hogy mindenki meg tudja ítélni mit szeretne elérni az adott ügyben. A tanácsom azonban minden esetben az, hogy ha bizonytalanok vagyunk és fontos számunkra az eredmény inkább kérjünk segítséget, minthogy utólag ijedjünk meg az olyan eseményektől amin lehet, hogy már nem lehet segíteni.