Sziasztok!
A mai téma a sajtó-helyreigazítás, ami egyébként erősen kapcsolódik a jó hírnév védelméhez, igazából ez ihletett meg. Az intézmény jelentősége abban áll, hogyha rólad/veled kapcsolatban valótlant állít a sajtó vagy a média, akkor neked ugyanolyan feltételek mellett, ahogy a téves állítás nyilvánosságra jutott, jogodban áll helyreigazítást kérni, ami a valós tényeket tartalmazza. Nagyon hasznos jogintézmény, melyet most a szabályozási struktúrát tekintve járok körül:
Szabályozás a Ptk.-ban
Habár a korábbi Ptk. rendelkezett a sajtó-helyreigazításról, az új, 2013-as Ptk. már nem tartalmaz rendelkezést erre vonatkozóan. Egyedül a jó hírnév védelmével kapcsolatban találhatunk rendelkezést.
Alaptörvény IX. cikk
Deklarálja a véleménynyilvánítás szabadságát, valamint a sajtószabadságot. A (6) bekezdés így szól: „A sajtószabadságra, valamint a médiaszolgáltatások, a sajtótermékek és a hírközlési piac felügyeletét ellátó szervre vonatkozó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.”
A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény
- cím: a sajtó-helyreigazítási jog: 12. §(1) „Ha valakiről bármely médiatartalomban valótlan tényt állítanak, híresztelnek vagy vele kapcsolatban való tényeket hamis színben tüntetnek fel, követelheti olyan helyreigazító közlemény közzétételét, amelyből kitűnik, hogy a közlés mely tényállítása valótlan, illetve megalapozatlan, mely tényeket tüntet fel hamis színben és ehhez képest melyek a való tények.”
A helyreigazító közleményt az alábbiak szerint kell közölni:
- napilap, internetes sajtótermék, és hírügynökség esetén: az igény kézhezvételét követő 5 napon belül, a sérelmezett közleményhez hasonló módon és terjedelemben
- lekérhető médiaszolgáltatás esetén: az igény kézhezvételét követő 8 napon belül a sérelmezett részhez hasonló módon és terjedelemben
- más időszaki lap esetén: az igény kézhezvételétől számított 8 napot követően a legközelebbi számban, a sérelmezett részhez hasonló módon és terjedelemben
- lineáris médiaszolgáltatás esetén: szintén 8 napon belül, a közlemény sérelmezett részéhez hasonló módon és azzal azonos napszakban
Mindez összhangban áll a Ptk.-ban szabályozott jó hírnév védelmével, valamint a személyiségi jogok megsértése esetén alkalmazható szankciókkal. Hiszen akit személyiségi jogában megsértenek, követelheti a megfelelő elégtétel adását és az ennek megfelelő nyilvánosság biztosítását.
A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény
XXI. Fejezet: A sajtó-helyreigazítási eljárás
Helyreigazítás közzétételét az érintett személy vagy szervezet az általa vitatott közlemény közzétételétől számított 30 napon belül kérheti írásban, a médiaszolgáltatótól, a sajtótermék szerkesztőségétől vagy a hírügynökségtől. A határidőben kért helyreigazítás közzétételét csak akkor lehet megtagadni, ha a kérelemben előadottak valósága nyomban megcáfolható. Ha a médiaszolgáltató, a sajtótermék szerkesztősége vagy a hírügynökség a helyreigazítás közzétételére irányuló kötelezettségét határidőben nem teljesíti, az azt igénylő fél ellene keresetet indíthat. A keresetet a közlési kötelezettség utolsó napjától számított 15 nap alatt kell megindítani. A határidő elmulasztása esetén igazolásnak van helye. A keresetlevélben határozottan meg kell jelölni az igényelt helyreigazító nyilatkozat tartalmát, igazolni kell, hogy a felperes a helyreigazítást törvényes határidőben igényelte, és napilap, folyóirat, időszaki lap esetében a kifogásolt közleményt tartalmazó lappéldányt, internetes sajtótermék esetében a kifogásolt közlemény kinyomtatott változatát - amennyiben azok rendelkezésre állnak - csatolni kell.
Remélem érdekesnek találtátok ezt a kis szösszenetet, ki tudja mikor jöhet jól. Legközelebb csak a hétvége felé jelentkezem, addig is várom a CEU-s eseményeket :D.
Sziasztok!
