Sziasztok!

Ma délelőtt írok, mert kicsit a megszokottól eltérően alakul a napirendem. Ez a bejegyzés az első része lesz egy sorozatnak, ami a fiatalkorúak büntetőjogáról fog szólni. Ebből a témából írtam a szakdolgozatomat, úgyhogy gondoltam kicsit részletesebben is belemegyek. A részek nem egymást követő napokon fognak érkezni, ezért sorszámozom majd őket, és ugyanazzal a címkével látom el, hogy vissza tudjátok keresni egy helyen. Ha végig értem rajta, lehet, hogy megcsinálom egy állandó bejegyzésnek is. Ezen még gondolkozom.

Na de térjünk is a lényegre: büntetőjog. Nagyjából mindenki tudja hogy mit foglal magában, és milyen következményekkel jár, ha az ember bűncselekményt követ el. Még azzal is nagyjából tisztában van mindenki, hogy ha egy elkövető nagyon fiatal, akkor máshogy alakul a felelősségre vonás kérdése, vagy egyáltalán nem kerül sor büntetés kiszabására. Azt azonban, hogy a kritikus kor - amikor az ember már büntethető, de érzelmileg és értelmileg még nem annyira fejlett, hogy a felnőttekkel szembeni szankciókat lehessen alkalmazni - és a fiatalkorúként elkövetett bűncselekmények megtorlásának szabályozása milyen konkrét rendelkezéseket tartalmaz, már kevesebben tudják. Ezeket fogom részletezni a sorozatos bejegyzésekben.

Mai téma egészen konkrétan az, hogy ki is a fiatalkorú. A magyar jog szerint fiatalkorú a 14. életévét betöltött, de a 18. életévét még el nem ért személy. A főszabály tehát az, hogy a 14. életévét betöltött személy a bűncselekményért már büntethető. Ugyanakkor az új, 2012-es Büntető Törvénykönyv (a továbbiakban: Btk.) meghatároz egy átmeneti stádiumot is, mégpedig a 12-14 éves kort. Kivételt teremt egyes olyan bűncselekmények tekintetében, amelyeknek a társadalomra veszélyességi foka kiemelkedően magas, és amelyek tekintetében már a 12 éves gyermeknek is rendelkeznie kell olyan mértékű belátási képességgel, hogy a jogellenességet felismerje. A törvény egészen pontosan így fogalmaz:

"16. § Nem büntethető, aki a büntetendő cselekmény elkövetésekor a tizennegyedik életévét nem töltötte be, kivéve az emberölés [160. § (1)-(2) bekezdés], az erős felindulásban elkövetett emberölés (161. §), a testi sértés [164. § (8) bekezdés], a terrorcselekmény [314. § (1)-(4) bekezdés], a rablás [365. § (1)-(4) bekezdés] és a kifosztás [366. § (2)-(3) bekezdés] elkövetőjét, ha a bűncselekmény elkövetésekor a tizenkettedik életévét betöltötte, és az elkövetéskor rendelkezett a bűncselekmény következményeinek felismeréséhez szükséges belátással."

Megjegyzendő: Főszabály a 14. életév, mint büntethetőségi korhatár, de a felsorolt bűncselekmények esetén a 12. életév is elég lehet, ha az elkövető rendelkezik a bűncselekmény következményeinek felismeréséhez szükséges belátással. Fiatalkorú tehát a 14-18 év közötti elkövető, de ha a felsorolt bűncselekmények valamelyike merül fel, és rendelkezik belátással akkor már 12. életévtől fiatalkorúnak tekinthető, és e szerint kell az eljárást lefolytatni - erre későbbi bejegyzésekben részletesen kitérek.

Ez pusztán a magyar szabályozást jelenti, érdekesség azonban, hogy más államok mennyire máshogy látják, és mennyire eltérően szabályozzák a kérdést. Ez egy következő bejegyzés tárgya lesz, ígérem megéri majd elolvasni :).

Szép napot!