Sziasztok!

A mai napon az egyik legalapvetőbb személyiségi jog, a jó hírnév védelmével foglalkozok kicsit bővebben. Az alábbiakban részletezem mit is jelent ez, és miként valósul meg a jogvédelem:

A Polgári Törvénykönyv a személyiségi jogok között szabályozza a becsület és jó hírnév védelmét, mint nevesített személyiségi jogokat. A jó hírnév megsértését jelenti különösen, ha valaki más személyre vonatkozó és e személyt sértő, valótlan tényt állít vagy híresztel, vagy valós tényt hamis színben tüntet fel. Jelentősége pusztán a valótlanság elemnek van, kizárólag abban az esetben, ha ez az érintett személyre nézve sértő. A jogsértés megvalósulásában nincs jelentősége annak, hogy az milyen formában, milyen eszköz igénybevételével, vagy egyáltalán milyen módon történt. a jó hírnevet, mint személyiségi jogot meg lehet sérteni szóban, írásban, rajzzal, ábrával, képpel, bármely kommunikációra alkalmas eszközzel. A jó hírnév megsértése akkor állapítható meg, ha valótlan tényállításon alapszik, vagy megtévesztő állításokra enged következtetni.

A személyiségi jogok megsértése esetére a Ptk. különböző jogkövetkezményeket állapít meg. A szankciók első köre a felróhatóságtól független jogkövetkezményekből áll, melyek a következők: A személyiségi jogában sértett személy a következő igényeket érvényesítheti az elévülési időn belül:

• a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítása
• a jogsértőnek a jogsértés abbahagyására és a további jogsértéstől való eltiltására kötelezése
• a jogsértő megfelelő elégtétel adására kötelezése a saját költségén, megfelelő nyilvánosság biztosításával
• a sérelmes helyzet megszüntetése, a jogsértést megelőző állapot helyreállítása és a jogsértéssel előállatott dolog megsemmisítése vagy jogsértő mivoltától való megfosztása
• illetve azt kérheti, hogy a jogsértő vagy jogutódja a jogsértéssel elért vagyoni előnyt engedje át az ő javára, a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint

Mindez az általános ötéves elévülési határidőn belül követelhető a Ptk. 6:22. § (2) bekezdés alapján (mivel nem állapít meg ezekre az igényekre speciális elévülési határidőt). Ezen szankciók minden esetben igénybe vehetőek, nem kell vizsgálni azt, hogy a jogsérelem a jogsértő felróható magatartásának következménye vagy sem.

Emellett a Ptk. 2:52. § alapján sérelemdíj is igényelhető a nem vagyoni sérelemért. Erre a kártérítési felelősség szabályai vonatkoznak azzal, hogy az igényérvényesítéshez elegendő azt bizonyítani, hogy sérelem történt, további hátrányt igazolni nem szükséges. Ez azonban már nem felróhatóságtól független szankció, azaz, ha a jogsértő igazolja, hogy ő úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható, akkor mentesül a sérelemdíj megfizetése alól.

A becsületet és a jó hírnevet a büntetőjog is védi. A Büntető Törvénykönyv 226. §-a rendelkezik a rágalmazás bűncselekményéről. „Aki valakiről más előtt a becsület csorbítására alkalmas tényt állít, híresztel, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.” A büntethetőség elévülése öt év, hiszen a Btk. kimondja, hogy a büntethetőség elévül a büntetési tétel felső határának megfelelő idő (jelen esetben 1 év), de legalább öt év elteltével.

Úgyhogy legyetek résen, hátha jól jöhet ez a kis információmorzsa ;-).

Szép napot és kellemes hetet!